Rengeteg rekordot tartanak nyilván teniszben, ezek száma ezres nagyságrendű. Közülük próbáltam kicsemegézni a legidőtállóbb, legnagyobb rekordokat, elsősorban a Grand Slam versenyekre (és egyelőre csak a férfiakra) koncentrálva (zárójelben a megfelelő női eredmények kékkel). A lista végén néhány olyan rekordot is megemlítettem, amik nem kifejezetten GS-ekhez köthetők. (Itt egy egész jó kis összeállítás a témában).

Tisztázzuk, hogy egy rekord mikor számít “erősnek”, azaz nehezen megdönthetőnek. Szerintem az egyik fontos tényező az az időtartam, ami alatt egy rekord leghamarabb megdönthető, a másik pedig az a játékbeli színvonal, ami szükséges a rekord megdöntéséhez az adott időtartam alatt. Egy rekord akkor ütős, ha több évig, akár évtizedig kell top színvonalon teniszezni a megdöntéséhez. Nem erősek azok a rekordok, amik magas színvonalú játékkal rövid idő alatt megdönthetőek (pl. Federer 50 ásza egyetlen Grand Slam döntőben), vagy amik hosszú időn át tartó közepes színvonalú játékkal is megdönthetők (pl. Grand Slam versenyeken való indulások száma, ehhez elég folyamatosan top100 környékén lenni).

Nézzük azokat a rekordokat, amelyekhez sokáig nagyon magas színvonalon kell teniszezni:

1. Kezdjük a legdurvábbal: Nadal egy adott GS-t 14-szer nyert meg, (női rekord: Court 11 AUS) ráadásul úgy, hogy ott összesen 14-szor döntőzött. Talán ez a legnehezebben megdönthető mind közül, még akkor is, ha vannak hosszabb idő alatt megdönthető rekordok. Már eleve kevés játékos jut el 14 GS döntőig, ez egy helyen szinte példátlan (Federernek 12 volt Wimbledonban, Courtnak a nőknél 12 Ausztráliában ill. Blanche Bingley Hillyard-nek 13 Wimbledonban még a 19. században, de azokból csak 6-ot nyert meg), és az hogy mindet meg is nyerte, az egészen elképesztő. A REKORD MEGDÖNTÉSÉHEZ SZÜKSÉGES LEGRÖVIDEBB IDŐ: 15 ÉV (Pirossal a folyamatban lévő rekordokat, adatokat jelöltem.)

2. Szintén közel van a felfoghatatlanhoz, hogy Federer 2003-2020 közt 18 éven át zsinórban legalább egy GS elődöntőt játszott (Navratilova 20, Evert 19)!  Ez csak a legnagyobbaknál jöhet szóba, mivel egy kisebb kvalitású játékos jó ha néhány elődöntőig eljut. De a nagyok is általában csak 10-12 évig tudnak csúcsközelben teniszezni. Illetve egy sérülés miatt kihagyott év is keresztbe tehet egy ilyen rekordnak. Összahasonlításképp: Nadal is 18 éve van csúcsközelben (2004-2022), de 2015-2016-ban nem sikerült elődöntőznie, pedig 8-ból 7 versenyen elindult. Djokovic első elődöntőjét 2007-ben játszotta, azóta folyamatosan csúcsközelben van (2007-2022), de neki is volt egy lyukas éve: 2017-ben hiába indult el a 4-ből 3 versenyen, nem jutott elődöntőbe. A REKORD MEGDÖNTÉSÉHEZ SZÜKSÉGES LEGRÖVIDEBB IDŐ: 19 ÉV

3. Hasonló, csak döntőkre vonatkozóan: Nadal 2005-2014 közt 10 éven át zsinórban nyert legalább egy GS címet (Evert 13, Graf: 10). A REKORD MEGDÖNTÉSÉHEZ SZÜKSÉGES LEGRÖVIDEBB IDŐ: 11 ÉV

4. Nadal 2005-2022 közt összesen 15 különböző évben nyert legalább egy GS címet (Serena 14, Evert 13) . A REKORD MEGDÖNTÉSÉHEZ SZÜKSÉGES LEGRÖVIDEBB IDŐ: 16 ÉV

5. Nadal 22, Djokovic 21, Federer 20 GS címet nyert. Federer két borításon is elérte legalább a 8 címet (kemény-fű-salak: 11-8-1), erre Djokovicnak is komoly esélye van, jelenleg az ő győzelmei borításonként 12-7-2. Bár Nadal 22 címnél jár, 6-2-14 a mutatója, és neki valószínűleg nem lesz meg a 8 győzelem keményen. Akiknél kb. egyenlően oszlottak meg több borítás közt a címek, pl. Sampras: 7-7-0, Borg 0-5-6. Elsőre azt mondanám, hogy a két rekord közül a 22 cím a nagyobb rekord, annak ellenére, hogy az időben hamarabb összejöhet. Ennek ellentmond, hogy a nőknél is van pár sokszoros bajnok (Court 24, Serena: 23, Graf 22, Wills 19… Megjegyzés: Court 47-ből nyert meg 24 tornát, Wills 24-ből 19-et! Utóbbi összesen 5 vereséget szenvedett GS meccsen:) Igaz az még nem az Open érában volt.), de közülük senkinek sem sikerült a 8+8 (Court: 16-3-5, Serena: 13-7-3, Graf: 9-7-6). Tehát a 20 cím nemektől függetlenül összesen 6 embernek sikerült eddig, a 8+8 egyedül Federernek, pedig a 6 közül neki van legkevesebb címe! A REKORDOK MEGDÖNTÉSÉHEZ SZÜKSÉGES LEGRÖVIDEBB IDŐ: 6 ILL. 9 ÉV.

6. Nem tudom, ezek közül melyik a legdurvább: Federer 19 egymást követő GS döntőből 18-on ott volt. (10 döntőt egy elbukott elődöntő követett, majd újabb 8 döntő jött, ez a 10 és a 8 külön-külön is a két leghosszabb döntős széria a férfiaknál, ráadásul az egyetlen elbukott elődöntőt Djokivoc ellen vesztette el, aki a valaha volt legeredményesebb az AUS openen! (Nőknél Graf 13, Navratilova 11 döntőben volt ott zsinórban, rajtuk kívül 6 a rekord) Zsinórban 23-szor elődöntőzött (Navratilova 19), és zsinórban 36 negyeddöntőn ott volt (Navratilova 19). A REKORDOK MEGDÖNTÉSÉHEZ SZÜKSÉGES LEGRÖVIDEBB IDŐ: 5, 6 ILL. 9 ÉV

7. Ezekhez képest nem tűnik annyira durvának, hogy összesen (tehát nem is feltétlen zsinórban) 6 olyan éve volt Djokovicnak (Federernek 5), amikor legalább 3 GS döntőt játszott (Graf 7, Court 7, Evert 6, Navratilova 6) . A REKORD MEGDÖNTÉSÉHEZ SZÜKSÉGES LEGRÖVIDEBB IDŐ: 7 ÉV

8. Nadal Rolland Garroson elért győzelmi mutatója: 112-3, ami 97,39%, ez százalékosan bármelyik versenyt tekintve a 4 közül a legmagasabb (20 nyert meccsesek számítanak bele). A nőknél közel 100 évvel ezelőttről van egy jobb arány: Helen Wills Wimbledon 55-1 (98,21%), de a férfiaknál Nadal annyira kiugró, hogy ha legközelebb az 1. körben kiesik, még akkor is rekorder marad (a top2 ugyancsak a Garroson Borg, 49-2-es mutatóval, 96,08 %-kal). Sőt ha Nadal a következő 5 évben mindig az 1. körben kiesne, még akkor is 93,3%-on állna, így akkor is csak Borg Garros mutatója lenne jobb, minden más pályán verné a legjobb férfi %-ot. A REKORD MEGDÖNTÉSÉHEZ SZÜKSÉGES LEGRÖVIDEBB IDŐ: 17 ÉV (Nem a %, hanem a mérleg megdöntésére gondoltam.)

9. Federer összesen 429 GS meccset játszott (Serena 423, Navratilova 355, Evert 336, Graf 310) . Ehhez nem elég sok versenyen indulni, nagyon nagy arányban nyerni is kell (lásd következő pont). Érzékeltetésül: a 81 GS tornán induló Lopez 179, a 70 tornán induló Santoro csak 133 meccset játszott. A REKORD MEGDÖNTÉSÉHEZ SZÜKSÉGES LEGRÖVIDEBB IDŐ: 15 és fél ÉV plusz még egy meccs:) (Abban az esetben sikerülne ilyen rövid idő alatt, ha valaki a döntőkig minden meccsét nyeri, és nem sérül le, de az 60 GS döntőt jelentene zsinórban, ami nyilván nonszensz… Federer átlagosan 5,3 meccset játszott GS-enként, ami kicsit rosszabb, mintha átlagosan elődöntőzött volna.) (Megjegyzés: nyilván a rekordok megdöntésénél tiszta lappal induló teniszezőkből indulok ki, mint ahogy a többi rekordnál is. Pl. ennél a rekordnál a két legnagyob riválisnak értelemszerűen jóval kevesebb időre lenne szükség, hiszen Nadal “csak” 74, Djokovic pedig “csak” 48 meccsre van a rekordtól!)

10. Federer összesen 369 (Serena 367) GS meccset nyert 102+73+105+89 megoszlásban. Ő volt az első, aki egy helyen elérte a 100 győzelmet (A Garroson Nadal is elérte közben, míg a US openen Connors 98 győzelemmel, a nőknél Navratilova Wimbledonban 120,  US Openen Serena 108, Chris Evert 101 meccset nyert). Senki más nem nyert még legalább 2 helyen 95+ meccset (Chris Evert 101 US + 96 Wimbledon), illetve 3 helyen 85+ meccset (nőknél Serena). A REKORDOK MEGDÖNTÉSÉHEZ SZÜKSÉGES LEGRÖVIDEBB IDŐ BŐ 13 ILL. 15 ÉV. Szorosan kapcsolódik ezekhez, hogy Federernek 18 olyan éve volt, amikor 80% feletti arányban nyerte a GS meccseit (2003 és 2021 közt csak 2013-ban nem teljesült ez, igaz 2020-ban és 2021-ben sérülés miatt már kevés meccse volt). A REKORD MEGDÖNTÉSÉHEZ SZÜKSÉGES LEGRÖVIDEBB IDŐ: 19 ÉV (Djoki 334, Nadal 312 győztes meccsnél jár, Djokinak van esélye megdönteni.)

11. Eddig 3 férfinek sikerült az, hogy a 10-es, 20-as és 30-as éveiben is nyert GS tornát: Nadalnak, Samprasnek és Ken Rosewallnek, bár utóbbi csak a 30-as éveiben játszott az Open érában, igaz ott még a 40-dik évében is döntőzött egyet, szóval nem állt távol a 40-es éveiben sem a győzelemtől.(Nőknél Serena, Court és éppenhogy csak Evert megcsinálta, Graf éppen lemaradt) A REKORD MEGDÖNTÉSÉHEZ SZÜKSÉGES LEGRÖVIDEBB IDŐ: 22 ÉV (Megdönteni csak úgy lehetne, ha valaki 10-20-30-40-es éveiben is nyer.)

12. Federer és Nadal 10-10 GS címet védett meg karrierje során. (Graf 10, , Wills 10, Court 10) Ez elvileg akár rövid időn belül is megdönthető, de ahhoz példátlan dominancia kellene. A REKORD MEGDÖNTÉSÉHEZ SZÜKSÉGES LEGRÖVIDEBB IDŐ: 4 ÉV (Érdekesség, hogy Djokovicnak csak 8 védése van eddig.)

13. Djokovicnak mind a 4 GS versenyen volt legalább 6 döntője, Nadal, Federer 5-5 (Navratilova 6, Evert 6, Court 5, Graf 5). Illetve Djokinak 3 versenyen legalább 8 döntője, Federer volt a korábbi rekorder 7-tel. (Evert 9, Graf 8, Serena 8). A férfiak közül eleve csak Nadal, Federer és Djokovic az, akinek 20-nál több döntője volt eddig, tehát másnak esélye sem volt eddig ezekre a rekordokra. Nekik egyébként borításonként így néz ki a kemény-fű-salak döntők megoszlása: Federer 14-12-5, Nadal 11-5-14, Djokovics 18-8-6. A REKORDOK MEGDÖNTÉSÉHEZ SZÜKSÉGES LEGRÖVIDEBB IDŐ: 7 ILL. 9 ÉV… Érdemes kiemelten, egyfajta kombinált rekordként kezelni azt, hogy a férfiaknál említett 3 versenyző egy időben volt aktív és így érték el az összes pályán az 5-5 döntőt. Valószínűleg ez a hármas együttállás megismételhetetlenebb valamennyi rekordnál, hiszen ha folyamatosan egymás ellen játsszák a döntőket, akkor is 8 évre lenne szükség.

13+1 Igaz, hogy nem az Open Érában, de Don Budge zsinórban nyert 6 GS címe egészen elképesztőnek tűnik (Nőknél ez nem egyedi: Connolly, Court és Navratilova is csinált 6-os szériát. Grafnak 5 sikerült. Közülük 3 ráadásul Open érában csinálta. A 4-es széria is már 3-szor sikerült az utóbbi évtizedekben: Grafnak egyszer, Serenanak 2-szer). Az Open érában 4 a rekord Djokovic és Laver révén. A REKORD MEGDÖNTÉSÉHEZ SZÜKSÉGES LEGRÖVIDEBB IDŐ: 1,5 ÉV

(Néhány rekord nehézségi szintjét nehéz megítélni, ezeket nem helyezem el a rangsorban, inkább csak érdekességképpen sorolom fel: Federer az első 7 GS döntőjét megnyerte! Nadal 2010-2018  közt zsinórban 16 elődöntőjét nyerte meg, vagyis ha odáig eljutott, akkor már döntőzött is. És Federer 31 döntőjéből 9 db volt 5 set-es, Nadalnál ez 7/30, Djokinál 6/32, de Samprasnél csak 1/18! Ha jól néztem, Borgnak volt eddig a 2. legtöbb a nagy hármason kívül: 6/16 (összehasonlításként női 3 set-esek: Evert 16/34, Navratilova 17/32, Graf 17/31, Serena: 9/33, Court 9/29).)

Néhány rekord, ami korszakos, de nem kötődik közvetlenül a GS-ekhez:

Federer 14 év 142 nap különbséggel ATP listavezető volt. A REKORD MEGDÖNTÉSÉHEZ SZÜKSÉGES LEGRÖVIDEBB IDŐ: 15 ÉV (Nadal megdöntheti, amennyire kaotikus most a lista, jelenleg is 3.)

Agassi három különböző évtizedben is ATP lista dobogós volt (’80-as, ’90-es, 2000-es évek). Djokovicnak, Nadalnak és Federernek is sikerült ugyanez, bár itt vitázni lehet arról, hogy 2020-as éveket nézzük-e, vagy a 3. évtizedet, ami 2021-ben indul, de a sportban az előbbi jellemző:) Ez a rekord szerencse kérdése is, mert pl. Federer 2003-ben volt először dobogós, neki 17 évvel később kellett megismételnie ezt, Nadalnak 2005-ből való az első dobogója, Agassinak pedig 1988 végén, így neki “jobban jöttek ki” az évtizedek. De legmákosabb Djokovic, aki 2009 októberében lett először dobogós, így neki bő 10 év a csúcson már a rekord beállítását eredményezte. A REKORD MEGDÖNTÉSÉHEZ SZÜKSÉGES LEGRÖVIDEBB IDŐ: 21 ÉV (Megdöntés az lenne, ha valaki 4 évtizedben is dobogós, ehhez legalább 21 év kellene akkor is, ha szerencsésen jönnek ki az évek.)

Az ATP ranglistán Djokovic összesen 373 hétig volt top1 (Federer 310 hetes rekordját döntve meg), Federer 750 hétig volt a top3-ban, és 1064 hétig top20-an. Nadal 12-szer volt év végi top2-ben (Federer csak 11-szer), Federer zsinórban 8-szor végzett a top2-ben. Federer zsinórban 30 GS-nek vágott neki úgy, hogy 1. vagy 2. volt a ranglistán. A REKORDOK MEGDÖNTÉSÉHEZ SZÜKSÉGES LEGRÖVIDEBB IDŐ: 6-20 ÉV

Connors összesen 109 ATP versenyt nyert (Federer 103-at). A korábbi időszakot is beleszámolva, csak top 9-10. helyen állnak, Laver 200 címmel vezet:) A REKORD MEGDÖNTÉSÉHEZ SZÜKSÉGES LEGRÖVIDEBB IDŐ: ~15 ÉV (Court 192, NAvratilova 167)

Ha jól néztem, 18 olyan év volt, amikor Federer nyert legalább 1 címet, és 16 olyan év, amikor nyert legalább 3 címet. A REKORDOK MEGDÖNTÉSÉHEZ SZÜKSÉGES LEGRÖVIDEBB IDŐ: 19+ ILL. 17 ÉV