Egyik barátom 2016 tavaszán azt találta mondani, hogy Hosszú Katinka minden idők legnagyobb magyar úszója (világszinten itt egy lista a legnagyobbakra). Mondom: “és Egerszegi? Darnyi? Mégiscsak nyertek ketten együtt 9 Olimpiai aranyat, míg Katinka egyet sem.” Nos, azóta már Katinka is túl van egy sikeres Olimpián és a sokadik sikeres VB-jén, gondoltam megérné a számok mögé nézni. Nem szűkíteném le arra a kérdést, hogy Katinka volt-e a legjobb magyar úszó valaha, hanem általánosságban érdekel, hogyan szerepeltünk 1896-tól kezdve a különböző világversenyeken. Ehhez igyekeztem minden fellelhető versenyeredményt figyelembe venni.

Mindennek az alfája és omegája természetesen az Olimpia, hiszen az “újkori” úszásban ez a legrégebbi és legrangosabb verseny. Az úszás az első újkori Olimpiától kezdve folyamatosan műsoron van. Kezdetben mindenféle érdekes versenyszámok is voltak (pl. külön matrózoknak gyorsúszás, akadályúszás, búvárúszás), illetve hektikusan változtak a versenytávok (pl. 400 m mell, 4000 m gyors csak 1-2 alkalommal fordult elő), illetve volt egy olyan Olimpia, amikor csak közelítéssel találjuk meg a megszokott versenytávokat, hiszen méter helyett yardban adták meg a hosszakat. Az 1910-es 20-as években aztán nagyjából fixálódott a mai versenyprogram alapja, 1924-től 1952-ig (6 Olimpián át) ugyanazok a versenyszámok voltak, de ekkor még jópár helyen eltért a férfi és női program és összesen csak 11 aranyat osztottak ki. Az ’50-es években aztán megjelent a pillangóúszás, mint új úszásnem, majd a ’60-as évektől a vegyesúszás is, és átlagosan 2-3 Olimpiánként változott (jellemzően bővült) a program. 2020-ban minden eddiginél több érmet fognak kiosztani, akkor lesz először MIX-váltó, és akkor lesz először teljesen azonos a férfi és női program. Jellemző az Olimpia kezdeti éveire (nem csak úszásban), hogy egyetlen szám sem szerepelt megszakítás nélkül a legelső Olimpiától kezdve a műsoron. 3 olyan versenyszám van (férfi 100, 400 és 1500 gyors), ami 1904-től folyamatosan szerepel a programban, ezek a legtradicionálisabb számok (Megjegyzés: 1904-ben yard-ban voltak megadva a távok, így nem pontosan egyeztek a megszokott hosszakkal.)

A magyarok az eddigi 28-ból csak 5 Olimpiáról jöttek haza úszóérem nélkül, 2 Olimpián pedig nem is indulhattunk (lásd pirossal).  A mélypont egyértelműen a ’60-as ’70-es évekre tehető, amikor 5 Olimpiából 4 olyan volt, amin semmilyen érmet nem szereztünk. 11 Olimpiáról hoztunk haza legalább 1 aranyat, és az összesen 28 aranyérmen 19 személy osztozik. Váltóban egyszer nyertünk aranyat. Összesen 45 magyar ember nyert valamilyen úszóérmet Olimpiákon.

A Világbajnokságok története jóval később kezdődött, 1973-ban rendezték az elsőt, és eddig mindegyikről éremmel tértünk haza, sőt 4 vb-t kivéve mindig szereztünk aranyat is. Eddig 10 sportolónk nyert vb-aranyat, 31 pedig valamilyen érmet, íme:

Az Európabajnokságok sokkal nagyobb múltra tekintenek vissza, mint a vb-k: 1926-ban rendezték az elsőt. A 33 alkalomból eddig egyszer jöttünk haza érem nélkül (lehet, hogy nem is indultunk?). 44 magyar nyert már úszó EB-t, valamilyen érmet pedig 113. Most csak az aranyérmesek álljanak itt terjedelmi okokból (bár Risztov Éva pl. 7 ezüstöt nyert, aranyat pedig egyet sem, ő így lemarad a listáról, ahogy a 3-szoros ezüstérmes Czene Attila is) :

Bár nagyobb múltú időbeliségét tekintve az EB, mint a VB, összességében sokkal kevesebbet ér. Még az aranyérmeseink közt is akadnak olyan úszóink, akiknek az Olimpián vagy a VB-n még egy döntőre se volt esélyük, nemhogy éremre. Mindennél többet elmond az EB-k rangjáról, hogy volt olyan Európa bajnokunk, akinek egyszerűen nem találtam meg a születési dátumát a neten. Ilyen egy Olimpiai bajnokkal egyszerűen nem fordulhatna elő.

Az eddig felsorolt versenyek jellemzően 50 méteres medencében zajlottak, kivéve néhány Olimpiát a kezdeti időkből. Vannak azonban 25 méteres medencés versenyek is, ezek itthon csak az utóbbi időben kezdenek népszerűek lenni a sportolóink körében.

Rövidpályás VB-ken kezdetben alig indultunk (lásd pirossal), összesen 8 sportolónk szerzett érmet ilyen versenyen:

Rövid pályás EB-n sem indultunk kezdetben (az első 6-ot kihagytuk, lásd pirossal), de az utóbbi időben már közel olyan rangja van itthon, mint egy sima EB-nek, és 2002 óta mindig érmekkel térünk haza. Összesen 22-en nyertek a mieink közül érmet, közülük 11-en aranyat.

Összességében így néz ki a magyar szereplés a felsorolt 5 féle világversenyen:

A fenti versenyeken összesen 135 magyar szerzett valamilyen érmet. Van, aki csak egyetlen rövidpályás EB bronzot, de többen is vannak, akik 6-7 Olimpiai érmet. Kicsit gondban vagyok, ha ezek alapján kellene top1 magyart választani. Ha az össz éremszámot listáznám ki, akkor ez lenne a sorrend:

14 olyan sportolónk van, aki legalább 10 érmet szerzett világversenyeken. Hosszú Katinka és Cseh László messze kimagaslik össz-darabszámra, de Cseh Lászlónak nincs Olimpiai aranya. Verrasztó Evelyn, Jakabos Zsuzsanna és Bernek Péter úgy toplistások, hogy se VB, se Olimpiai érmük nincs. Látni kell, hogy egy évenként megrendezett rövidpályás EB rangja nem mérhető egy 4 évente megrendezett Olimpiáéhoz, erről már fentebb is volt szó.  Készítettem egy olyan listát, amiben kiemelten kezeltem az Olimpiai és VB érmeket. Mivel az utóbbi időben a VB már dupla olyan sűrűn fordul elő, mint az Olimpia, fele olyan súllyal vettem számításba a VB-t, bár ez igazságtalan a régiekkel szemben, mert az első időkben ritkábban volt VB, ’73 előtt meg egyáltalán nem volt:) Jellemző, hogy ebben a top 14-ben csak 2 olyan ember van, aki nem nyert Olimpiát. Számomra kuriózum pl. Risztov Éva karrierje, aki több Olimpiát nyert, mint VB-t és EB-t együttvéve. De Gyurta Dániel is több VB-t nyert, mint EB-t, hogy csak a Londoni Olimpia aranyérmeseiről beszéljünk. Érdekesség az is, hogy nincs egyetlen olyan magyar úszó sem, aki Olimpián, VB-n és EB-n is mindenféle érmet tudott szerezni:) Az aktív versenyzők közül ehhez Hosszú Katinka és Cseh Laci áll legközelebb, előbbinek Olimpiai bronz, utóbbinak Olimpiai arany hiányzik.

Nem esett még szó a Világkupákról, amikre az utóbbi időben néhány versenyzőnk lelkesen eljár. A versenyek rangját jól jelzi, hogy 1988 és 2000 között szinte semmilyen adat nem lelhető fel róluk, jelenleg pedig főleg európai és ázsiai versenyzők felségterülete, mivel a helyszínek és időzónák ezeknek a versenyzőknek optimálisak.

Szeretném még a magyar bajnoki eredményeket is összeszedni, bár a téma szempontjából ez már tényleg csak lábjegyzet, hiszen vannak olyan sportolóink, akik tucatnyi hazai bajnokságot nyertek, de a világelitben még a döntőig se nagyon jutottak el.