Régóta terveztem, hogy összeszedem és rendszerezem az összes nyilvántartott tenisz-rekordot , akár a férfi és női rekordokat összevetve, de annyira szerteágazó a rekordok köre, annyi helyen vannak szétszórva, és annyira változnak napról napra, hogy végül elengedtem a dolgot (Megjegyzés: idő közben találtam egy vélhetően teljes rekordlistát, 2019.07.16-án egész pontosan 1387 rekorddal… reménytelennek érzem végignézni:)). Van egy rakat általános rekord és ranglista, de küldön gyűjtések vannak a top játékosoknál is, van amelyiküknél 100 számra, ezek összefésülése és főleg frissítése egy nagyon nagy meló lenne, erre nincs kapacitásom. Inkább próbáltam kicsemegézni a legidőtállóbb, legnagyobb rekordokat, elsősorban a Grand Slam versenyekre (és egyelőre csak a férfiakra) koncentrálva (zárójelben a megfelelő női eredmények kékkel). A lista végén néhány olyan rekordot is megemlítettem, amik nem kifejezetten GS-ekhez köthetők. (Itt egy egész jó kis összeállítás a témában, de pl. a Borg-féle Chanel Slam-rekord kilóg a sorból, mert az bármikor megdönthető 3 év alatt, és én Sampras és Lendl rekordját is kihagytam a felsorolásomból, mert szerintem ezeknél sokkal nehezebben megdönthetők is vannak. Az 5-ből 2 szerepel nálam is).

Tisztázzuk, hogy egy rekord mikor számít “erősnek”, azaz nehezen megdönthetőnek. Szerintem az egyik fontos tényező az az időtartam, ami alatt egy rekord leghamarabb megdönthető, a másik pedig az a játékbeli színvonal, ami szükséges a rekord megdöntéséhez az adott időtartam alatt. Egy rekord akkor ütős, ha több évig, akár évtizedig kell top színvonalon teniszezni a megdöntéséhez.

Van olyan rekord, ami fantasztikus ugyan, de bármikor megdönthető akár egyetlen meccsen is (pl. Federer 50 ásza egyetlen Grand Slam döntőben). Illetve a másik oldalról van olyan rekord, amit ugyan nagyon hosszú ideig tart megdönteni, de nem feltétlenül kell top játékos a megdöntéséhez, erre jó példa a Grand Slam versenyeken való indulások száma, aminek csúcsát 70 GS versennyel (1989-2010) sokáig Fabrice Santoro tartotta, aki kevesebb meccset nyert ezeken a versenyeken, mint ahányat elvesztett (63-70), és egyetlen egyszer jutott túl a 4. körön. Bár most épp Federer tartja a rekordot 79 GS részvétellel (Megjegyzés: csak a főtáblára kerülés esetén számít egy verseny!), de a 2. helyen ott van a nyomában egy kevésbé neves (még aktív) versenyző (Feliciano Lopez, akinek legjobb eredménye egy negyeddöntő) 75 versennyel, és még többen 60+ versennyel. Lopez ha 1 évvel később vonul vissza, mint Federer, akkor övé lehet a rekord. Másik hasonló rekord az egy adott GS versenyen való legtöbb indulás, ami jelenleg 21, Federer az ausztrál és wimbledoni versenyen indult ennyiszer. Elvileg ez a rekord is megdönthető akár egy top50-es szintű játékos által is, ahogy azt Santoro esete bizonyítja, aki 20-szor indult a Garroson…

Nézzük azokat a rekordokat, amelyekhez sokáig nagyon magas színvonalon kell teniszezni:

1. Kezdjük a legdurvábbal: Nadal egy adott GS-t 13-szor nyert meg, (női rekord: Court 11 AUS) ráadásul úgy, hogy ott összesen 13-szor döntőzött. Talán ez a legnehezebben megdönthető mind közül, még akkor is, ha vannak hosszabb idő alatt megdönthető rekordok. Már eleve kevés játékos jut el 13 GS döntőig, ez egy helyen szinte példátlan (Federernek 12 volt Wimbledonban, Courtnak a nőknél 12 Ausztráliában ill. Blanche Bingley Hillyard-nek 13 Wimbledonban még a 19. században, de azokból csak 6-ot nyert meg), és az hogy mindet meg is nyerte, az egészen elképesztő. A REKORD MEGDÖNTÉSÉHEZ SZÜKSÉGES LEGRÖVIDEBB IDŐ: 14 ÉV (Pirossal a folyamatban lévő rekordokat, adatokat jelöltem.)

2. Szintén közel van a felfoghatatlanhoz, hogy Federer 2003-2020 közt 18 éven át zsinórban legalább egy GS elődöntőt játszott (Navratilova 20, Evert 19)!  Ez csak a legnagyobbaknál jöhet szóba, mivel egy kisebb kvalitású játékos jó ha néhány elődöntőig eljut. De a nagyok is általában csak 10-12 évig tudnak csúcsközelben teniszezni. Illetve egy sérülés miatt kihagyott év is keresztbe tehet egy ilyen rekordnak. Összahasonlításképp: Nadal 16 éve van csúcsközelben (2004-2020), de 2015-2016-ban nem sikerült elődöntőznie, pedig 8-ból 7 versenyen elindult. Djokovic első elődöntőjét 2007-ben játszotta, azóta folyamatosan csúcsközelben van (2007-2020), de neki is volt egy lyukas éve: 2017-ben hiába indult el a 4-ből 3 versenyen, nem jutott elődöntőbe. A REKORD MEGDÖNTÉSÉHEZ SZÜKSÉGES LEGRÖVIDEBB IDŐ: 19 ÉV

3. Hasonló, csak döntőkre vonatkozóan: Nadal 2005-2014 közt 10 éven át zsinórban nyert legalább egy GS címet (Evert 13, Graf: 10). A REKORD MEGDÖNTÉSÉHEZ SZÜKSÉGES LEGRÖVIDEBB IDŐ: 11 ÉV

4. Nadal 2005-2020 közt összesen 14 különböző évben nyert legalább egy GS címet (Serena 14, Evert 13) . A REKORD MEGDÖNTÉSÉHEZ SZÜKSÉGES LEGRÖVIDEBB IDŐ: 15 ÉV

5. Federer összesen 20 GS címet nyert, de ami még ennél is durvább, hogy két borításon is elérte legalább a 8 címet (kemény-fű-salak: 11-8-1). Bár Nadal is 20 címnél jár, a két rekord nem feltétlenül jár együtt, pl. Djokovic győzelmei borításonként 11-5-1, Nadalé pedig 5-2-13. Akiknél kb. egyenlően oszlottak meg több borítás közt a címek, pl. Sampras: 7-7-0, Borg 0-5-6. Elsőre azt mondanám, hogy a két rekord közül a 20 cím a nagyobb rekord, annak ellenére, hogy az időben hamarabb összejöhet. De ha megnézem nőknél, ahol több 20-szoros bajnok is van (Court 24, Serena: 23, Graf 22, Wills 19… Megjegyzés: Court 47-ből nyert meg 24 tornát, Wills 24-ből 19-et! Utóbbi összesen 5 vereséget szenvedett GS meccsen:) Igaz az még nem az Open érában volt.), ez nem feltétlen igaz, hisz ott még senkinek sem sikerült a 8+8 (Court: 16-3-5, Serena: 13-7-3, Graf: 9-7-6). Tehát a 20 cím nemektől függetlenül összesen 5 embernek sikerült eddig, a 8+8 egyedül Federernek! A REKORDOK MEGDÖNTÉSÉHEZ SZÜKSÉGES LEGRÖVIDEBB IDŐ: 5 ÉS FÉL ILL. 9 ÉV.

6. Nem tudom, ezek közül melyik a legdurvább: Federer 19 egymást követő GS döntőből 18-on ott volt. (10 döntőt egy elbukott elődöntő követett, majd újabb 8 döntő jött, ez a 10 és a 8 külön-külön is a két leghosszabb döntős széria a férfiaknál! (Nőknél Graf 13, Navratilova 11 döntőben volt ott zsinórban, rajtuk kívül 6 a rekord) Zsinórban 23-szor elődöntőzött (Navratilova 19), és zsinórban 36 negyeddöntőn ott volt (Navratilova 19). A REKORDOK MEGDÖNTÉSÉHEZ SZÜKSÉGES LEGRÖVIDEBB IDŐ: 5, 6 ILL. 9 ÉV

7. Ezekhez képest nem tűnik annyira durvának, hogy összesen (tehát nem is feltétlen zsinórban) 5 olyan éve volt Djokovicnak és Federernek is, amikor legalább 3 GS döntőt játszottak (Graf 7, Court 7, Evert 6, Navratilova 6) . A REKORD MEGDÖNTÉSÉHEZ SZÜKSÉGES LEGRÖVIDEBB IDŐ: 6 ÉV

8. Nadal Rolland Garroson elért győzelmi mutatója: 100-2, ami 98,04%, ez százalékosan bármelyik versenyt tekintve a 4 közül a legmagasabb (20 nyert meccsesek számítanak bele). A nőknél közel 100 évvel ezelőttről van egy jobb arány: Helen Wills Wimbledon 55-1 (98,21%), de a férfiaknál Nadal annyira kiugró, hogy ha zsinórban kétszer az 1. körben kiesik, még akkor is rekorder marad (a top2 ugyancsak a Garroson Borg, 49-2-es mutatóval, 96,08 %-kal). Sőt ha Nadal a következő 5 évben mindig az 1. körben kiesne, még akkor is 93,5%-on állna, így akkor is csak Borg Garros mutatója lenne jobb, minden más pályán verné a legjobb férfi %-ot. A REKORD MEGDÖNTÉSÉHEZ SZÜKSÉGES LEGRÖVIDEBB IDŐ: 14 ÉV (Nem a %, hanem a mérleg megdöntésére gondoltam.)

9. Federer összesen 421 GS meccset játszott eddig (Serena 408, Navratilova 355, Evert 336, Graf 310) . Ehhez nem elég sok versenyen indulni, nagyon nagy arányban nyerni is kell (lásd következő pont). Érzékeltetésül: a 75 GS tornán induló Lopez 171, a 70 tornán induló Santoro csak 133 meccset játszott. A REKORD MEGDÖNTÉSÉHEZ SZÜKSÉGES LEGRÖVIDEBB IDŐ: 15 ÉV plusz még egy meccs:) (Abban az esetben sikerülne ilyen rövid idő alatt, ha valaki a döntőkig minden meccsét nyeri, és nem sérül le, de az 60 GS döntőt jelentene zsinórban, ami nyilván nonszensz… Federer átlagosan 5,3 meccset játszott GS-enként, ami kicsit rosszabb, mintha átlagosan elődöntőzött volna.) (Megjegyzés: nyilván a rekordok megdöntésénél tiszta lappal induló teniszezőkből indulok ki, mint ahogy a többi rekordnál is. Pl. ennél a rekordnál a két legnagyob riválisnak értelemszerűen jóval kevesebb időre lenne szükség, hiszen Nadal “csak” 100, Djokovic pedig “csak” 80 meccsre van a rekordtól, de még Federer is aktív, szóval necces nekik is!)

10. Federer összesen 362 (Serena 357) GS meccset nyert eddig 102+70+101+89 megoszlásban. Ő volt az első, aki egy helyen elérte a 100 győzelmet (A Garroson Nadal is elérte közben, míg a US openen Connors 98 győzelemmel, a nőknél Navratilova Wimbledonban 120,  US Openen Serena 106, Chris Evert 101 meccset nyert, a másik két versenyen egyik nő sem nyert 90-et sem, bár Serena közel van Ausztráliában). Senki más nem nyert még legalább 2 helyen 95+ meccset (Chris Evert 101 US + 96 Wimbledon), illetve 3 helyen 85+ meccset (Ilyen nőknél nem volt). A REKORDOK MEGDÖNTÉSÉHEZ SZÜKSÉGES LEGRÖVIDEBB IDŐ13 ILL. 15 ÉV. Szorosan kapcsolódik ezekhez, hogy Federernek 17 olyan éve volt, amikor 80% feletti arányban nyerte a GS meccseit (2003 és 2020 közt csak 2013-ban nem teljesült ez, igaz 2020-ban sérülés miatt csak 6 meccse volt). A REKORD MEGDÖNTÉSÉHEZ SZÜKSÉGES LEGRÖVIDEBB IDŐ: 18 ÉV (Djoki 296, Nadal 282 győztes meccsnél jár, még nekik is kb. 3-4 évnyi távolságra van a rekord, de ehhez elég keveset szabadna veszíteni, és ugye nem tudjuk, Federer meddig teniszezik.)

11. Eddig 3 férfinek sikerült az, hogy a 10-es, 20-as és 30-as éveiben is nyert GS tornát: Nadalnak, Samprasnek és Ken Rosewallnek, bár utóbbi csak a 30-as éveiben játszott az Open érában, igaz ott még a 40-dik évében is döntőzött egyet, szóval nem állt távol a 40-es éveiben sem a győzelemtől.(Nőknél Serena, Court és éppenhogy csak Evert megcsinálta, Graf éppen lemaradt) A REKORD MEGDÖNTÉSÉHEZ SZÜKSÉGES LEGRÖVIDEBB IDŐ: 22 ÉV (Megdönteni csak úgy lehetne, ha valaki 10-20-30-40-es éveiben is nyer.)

12. Federer és Nadal 10-10 GS címet védett meg karrierje során. (Graf 10, , Wills 10, Court 10) Ez elvileg akár rövid időn belül is megdönthető, de ahhoz példátlan dominancia kellene. A REKORD MEGDÖNTÉSÉHEZ SZÜKSÉGES LEGRÖVIDEBB IDŐ: 4 ÉV (Érdekesség, hogy Djokovicnak csak 6 védése van eddig.)

13. Federer, Djokovic és Nadal azok a férfiak közül, akinek mind a 4 GS versenyen volt legalább 5-5 döntőjük (Navratilova 6, Evert 6, Court 5, Graf 5). Federernek volt 3 versenyen legalább 7 döntője (Evert 9, Graf 8, Serena 8). A férfiak közül eleve csak Nadal, Federer és Djokovic az, akinek 20-nál több döntője volt eddig, tehát másnak esélye sem volt eddig ezekre a rekordokra. Nekik egyébként borításonként így néz ki a kemény-fű-salak döntők megoszlása: Federer 14-12-5, Nadal 10-5-13, Djokovics 16-6-5. A REKORDOK MEGDÖNTÉSÉHEZ SZÜKSÉGES LEGRÖVIDEBB IDŐ: 6 ILL. 8 ÉV… Érdemes kiemelten, egyfajta kombinált rekordként kezelni azt, hogy a férfiaknál említett 3 versenyző egy időben volt aktív és így érték el az összes pályán az 5-5 döntőt. Valószínűleg ez a hármas együttállás megismételhetetlenebb valamennyi rekordnál, hiszen ha folyamatosan egymás ellen játsszák a döntőket, akkor is 8 évre lenne szükség.

13+1Igaz, hogy nem az Open Érában, de Don Budge zsinórban nyert 6 GS címe egészen elképesztőnek tűnik (Nőknél ez nem egyedi: Connolly, Court és Navratilova is csinált 6-os szériát. Grafnak 5 sikerült. Közülük 3 ráadásul Open érában csinálta. A 4-es széria is már 3-szor sikerült az utóbbi évtizedekben: Grafnak egyszer, Serenanak 2-szer). Az Open érában 4 a rekord Djokovic és Laver révén. A REKORD MEGDÖNTÉSÉHEZ SZÜKSÉGES LEGRÖVIDEBB IDŐ: 1,5 ÉV

 


(Néhány rekord nehézségi szintjét nehéz megítélni, ezeket nem helyezem el a rangsorban, inkább csak érdekességképpen sorolom fel: Federer az első 7 GS döntőjét megnyerte! Nadal 2010-2018  közt zsinórban 16 elődöntőjét nyerte meg, vagyis ha odáig eljutott, akkor már döntőzött is. És Federer 31 döntőjéből 9 db volt 5 set-es, Nadalnál ez 6/28, Djokinál 5/27, de Samprasnél csak 1/18! Ha jól néztem, Borgnak volt eddig a 2. legtöbb Nadallal holtversenyben: 6/16 (összehasonlításként női 3 set-esek: Evert 16/34, Navratilova 17/32, Graf 17/31, Serena: 9/33, Court 9/29).)

 

Néhány rekord, ami korszakos, de nem kötődik közvetlenül a GS-ekhez:

Federer 14 év 142 nap különbséggel ATP listavezető volt. A REKORD MEGDÖNTÉSÉHEZ SZÜKSÉGES LEGRÖVIDEBB IDŐ: 15 ÉV (Nadal megdöntheti, de kis esélyt látok rá, mert ehhez 2023 elején az élre kéne ugrania. Jelenleg is 2. a listán, mert 10 év 72 nap különbséggel volt listavezető.)

Agassi három különböző évtizedben is ATP lista dobogós volt (’80-as, ’90-es, 2000-es évek). Djokovicnak, Nadalnak és Federernek is sikerült ugyanez, bár itt vitázni lehet arról, hogy 2020-as éveket nézzük-e, vagy a 3. évtizedet, ami 2021-ben indul, de a sportban az előbbi jellemző:) Ez a rekord szerencse kérdése is, mert pl. Federer 2003-ben volt először dobogós, neki 17 évvel később kellett megismételnie ezt, Nadalnak 2005-ből való az első dobogója, Agassinak pedig 1988 végén, így neki “jobban jöttek ki” az évtizedek. De legmákosabb Djokovic, aki 2009 októberében lett először dobogós, így neki bő 10 év a csúcson már a rekord beállítását eredményezte. A REKORD MEGDÖNTÉSÉHEZ SZÜKSÉGES LEGRÖVIDEBB IDŐ: 21 ÉV (Megdöntés az lenne, ha valaki 4 évtizedben is dobogós, ehhez legalább 21 év kellene akkor is, ha szerencsésen jönnek ki az évek.)

Az ATP ranglistán Federer összesen 310 hétig volt top1 (237 hétig egyhuzamban), 750 hétig top3, és már több mint 1000 hete egyhuzamban top50-es. 11-szer volt év végi top2 (ahogy Nadal is), zsinórban 8-szor. Zsinórban 30 GS-nek vágott neki úgy, hogy 1. vagy 2. volt a ranglistán. A REKORDOK MEGDÖNTÉSÉHEZ SZÜKSÉGES LEGRÖVIDEBB IDŐ: 6-20 ÉV

Connors összesen 109 ATP versenyt nyert (Federer 103-nál jár). A korábbi időszakot is beleszámolva, csak top 9-10. helyen állnak, Laver 200 címmel vezet:) A REKORD MEGDÖNTÉSÉHEZ SZÜKSÉGES LEGRÖVIDEBB IDŐ: ~15 ÉV (Federernek meglehet 1-2 éven belül.) (Court 192, NAvratilova 167)

Ha jól néztem, 20 olyan év volt eddig, amikor Federer nyert legalább 1 címet, és 15 olyan év, amikor nyert legalább 3 címet. A REKORDOK MEGDÖNTÉSÉHEZ SZÜKSÉGES LEGRÖVIDEBB IDŐ: 20+ ILL. 16 ÉV