Adódik a kézenfekvő válasz: a magyar:) De azért próbáljuk meg körbejárni kicsit a tényeket. Először is. Férfi vizilabda 1900 óta van jelen az Olimpiákon, azaz csak a legelső Olimpiáról hiányzott. Női póló viszont csak 2000 óta van olimpiai műsoron. VB-k tekintetében nem ilyen nagy az elmaradás, 1973 ill. 1986 a kezdődátum. A harmadik legrangosabb verseny a Világkupa, ez mindkét nemnél 1979-ben kezdődött (tehát a nőknél előbb volt VK, mint VB), de 1989-ig kicsit ötletszerűen és nem azonos években rendezték a két nemnek, így eshetett meg, hogy ez az egyetlen olyan világverseny, amiből többet rendeztek a nőknek. Érdekes, hogy 2002 óta ez csak 4 évente van, míg a VB 2001 óta 2 évente, tehát ha így vesszük, egy Világkupának nagyobb a rangja, mint egy VB-nek, a gyakorlatban persze mégsem. VB minden páratlan évben van, a páros években meg hol VK, hol Olimpia. És akkor még nem esett szó a Világligáról, ez a legfiatalabb világverseny: férfiaknál 2002, nőknél 2004 óta van, és minden évben megrendezik!

Miket érdemes figyelembe venni a fenti kérdés megválaszolásánál?

  1. Nem szabad pusztán az érmek összegzésével eldönteni a kérdést, hiszen 2000 óta több vizilabdaérmet osztottak ki, mint az előtte lévő 100 évben összesen, ha az említett 4 nagy versenyt és mindkét nemet egyben vizsgáljuk. Még az évente megrendezett Világligák nélkül is nagyon megszaporodtak a világversenyek: a férfiaknál 1990, a nőknél 1996 volt az utolsó olyan év, amikor nem volt VK, VB vagy Olimpia. Ezzel szemben a ’70-es évekig csak a férfiak és csak az Olimpiákon találkoztak világszinten (ez 16 Olimpiai tornát jelentett). Épp ezért, ha egy nemzet sikeres az elmúlt 10-15 évben, akkor felülreprezentált lesz, ami az érmek össz számát illeti. A britek hiába domináltak 20 éven át (1900-tól a 20-as évekig), összesen 4 érmük van. Ha valaki most dominálna 20 évig, lehetne akár 30 érme is.
  2. Elég kevés olyan ország van, ahol a férfi és a női vizilabda is maradandót alkotott. Az USA hihetetlenül dominálja a női pólót, de a férfiaknál csak apróbb fellángolásai voltak. A férfiaknál a délszlávok azok, akiknél nem párosul a tartós siker a női szakágaik sikerével, sőt azt se tudom, űzik-e náluk a pólót a nők.
  3. Bár az EB-knek nagy múltja van (férfi eb 1926-tól van!), és a férfiaknál még lenne is értelme vizsgálni az ott elért eredményeket, hisz 90%-ban a világversenyeken is az európaiak szerepelnek sikerrel, mégsem vettem figyelembe az EB-ket, mivel a nőknél viszont nagyon erősen jelen vannak az Európán kívüliek is, és így torzulna az összkép.
  4. Felmerülhet a kérdés, miért pont ezt a 4 versenyt veszem figyelembe? Pl. mert a FINA hivatalos dicsőséglistáján is ezek vannak említve, ráadásul úgy tudom, a világranglista helyezés is ezek (+a kontinenstornák) alapján van meghatározva. Sajnos sehol sem találok aktuális világranglistát.

Ezek figyelembe vételével olyan diagrammot készítettem mindkét nem vonatkozásában, ami évtizedes bontásban mutatja a sikerességet. Íme (az összes érmek eloszlása a világversenyeken nemzetek között):

Vizilabda érmek

A férfiak ábráján egyrészt nagyon jól látszik a növekvő éremszám. Másrészt a nagy sikercsapatok korszakai is leolvashatóak a képről. A magyarokat a világoskék jelöli, mi a ’20-as évektől folyamatosan ott vagyunk. Sokáig az oroszok (szovjetek) is jelen voltak (sárga), de 2010-től eltűntek. Az olaszok (narancs) és a jugók (sötétkék) szintén régóta részei az elitnek, az ’50-es évek óta folyamatosan. A spanyolok (szürke) a ’90-es években voltak a csúcson, a ’80-as évek előtt nem voltak a térképen. Usa is megvillan néha, az egyéb kategóriában pedig az 1900-as évek Nagy-Britanniája és a ’80-as évek NSZK-ja is beleértendő többek közt. A végén megjelentek zölddel a horvátok, akik a szerbekkel karöltve félelmetes mértékben dominálják az elmúlt évtized pólóját. Ha csak az érmek számát nézzük, a szerbek 2015-ben leelőzték Magyarországot, de szerintem erősen torzítja az összképet, hogy a 4 verseny közül legkisebb fajsúlyú Világligát az utóbbi 11 kiírásból 9-szer ők nyerték. Olimpiában behozhatatlannak tűnő előnnyel rendelkezünk (9 aranyunkkal szemben a szerbek, jugoszlávok, horvátok minden formációja együttesen is “csak” 5 aranyat gyűjtött eddig, az Olimpiai versenyek egyharmadát mi nyertük). Vb-ken ellenben a jugók dominálnak, összességében 7-et nyertek (abból 2 a horvátoké volt), mi 3 arannyal vagyunk a másodikak, az olaszoknak is 3 van (17 vb volt összesen eddig). Világkupákban 5:3 a délszlávok javára.

Vizilabda érmek női

A nőknél valahogy letisztultabb a helyzet, talán a szakág rövidebb múltja okán. Gyakorlatilag csak 4 évtizede vannak női világversenyek. Egészen kevés ország szerzett eddig érmet, ezért nem is volt szükség “Egyéb” kategóriára:) A hollandok (sárga) nagyon visszaszorultak az utóbbi években, a nagy világversenyeket USA (narancs) dominálja, és az ausztrálok (világoskék), olaszok (sötétkék), oroszok (szürke), és a magyarok (még sötétebb kék) küzdenek még jellemzően az érmekért. Bordóval a spanyolok láthatók, világosbarnával pedig Kína, ők a 2010-es években robbantak be az élmezőnybe. 2000 után jelentek meg a görögök is (zöld), míg Kanada (sötétszürke) inkább a korábbi évtizedekben jeleskedett.

Vizilabda aranyak női

Az USA dominanciáját (és a korábbi holland korszakot is) sokkal jobban láthatjuk, ha csak az aranyérmeket nézzük. Az elmúlt 8 világversenyt az USA nyerte! Már az is siker, ha valaki megszorítja őket egy döntőben.

Konklúzió: végül mégiscsak az jött ki, hogy mi magyarok vagyunk a top1 pólónemzet, hiszen a férfiak (bár az utóbbi évtizedben jobbára csak loholnak a délszlávok után) évszázados szinten egy kicsit még a szerbek előtt járnak sikerességben, és a nőknél bár nem tartozunk a 3 valaha volt legerősebb nemzet közé, de összességében valahol a 4-5-dik helyen állunk, tehát rajta vagyunk a térképen. Összességében a két nemet ha együttesen nézzük, az oroszok és olaszok vannak harcban mögöttünk a 2. helyért.